A program legfeljebb 100, pontszerűnek tekinthető égitest mozgását modellezi gravitációs kölcsönhatásuk figyelembevételével, negyedrendű Runge-Kutta módszerrel. (Két égitest esetleges találkozását rugalmatlan ütközésként kezeli a program.)
Az égitestek (kezdő)adatainak – tömeg, kezdőpont (x, y, z), kezdősebesség (vx, vy, vz) – megadása a ’Kezdőadatok megadási módja’ menü pontra kattintás után többféleképpen történhet:
- Adattábla kitöltésével: ’Adatok szerkesztése adattáblán’ almenüpont kiválasztása
- Véletlenszerű adatok automatikus generálásával: ekkor a ’Véletlenszerű adatok generálása’ almenüpontban kell kiválasztanunk a síkbeli vagy a térbeli esetet
- A fenti két módszer kombinálásával, amikor bizonyos számú égitest adatait megadjuk a táblázatban, a többiét pedig a program véletlenszerűen generálja: ekkor az ’Adatok kombinált megadása adattáblán és véletlen generálással’ almenüpontban kell kiválasztanunk a síkbeli vagy a térbeli esetet.
Véletlenszerű adatok automatikus generálásakor, tehát a 2. és 3. esetben megjelenő ’Paraméterek kezdőadatokhoz’ panelen meg kell adnunk a következőket:
- Tömegpontok száma: hány égitesttel történjen a szimuláció.
- Rögzítettek száma: azaz hány égitest adatait fogjuk mi magunk megadni a táblázatban (csak a 3. esetben állítható be).
- Maximális tömeg: mekkora tömegtartományban generálja a program az adatokat.
- Halmazátmérő: milyen átmérőjű tértartományban generálja a program az adatokat.
- -Em0/Ep0 arány: azaz a kezdeti mozgási és gravitációs potenciális energia arányát (ismeretes, hogy negatív összenergia esetén a rendszer kötött állapotú).
A fenti paraméterek beállítása után az adatok automatikus generálása a ’Kezdőadatok’ gombra kattintással végezhető el.
Fontos, hogy az adatok táblázatban történő megadásának végén, szintén a ’Kezdőadatok’ gombra kattintva, el kell fogadtatni azokat!
A ’Kezdőadatok’ gombra kattintás után a program automatikusan meghatározza a szimuláció időlépését és a nagyítás mértékét. Ezeket természetesen megváltoztathatjuk, illetve beállíthatjuk a képfrissítési periódus értékét.
Az adattáblán megjelölhetjük, hogy melyik égitesthez legyen rögzítve a vonatkoztatási rendszerünk, azaz melyikhez viszonyítva jelenítse meg a program a többi égitest mozgását. Ehhez az adattáblán, a baloldali oszlopban, az adott égitest sorszámára kell kattintanunk. Ekkor a megfelelő sor feketére vált, a baloldali sárga panel alján pedig megjelenik a kijelölt égitest sorszáma. Amennyiben tömegközépponti rendszerben szeretnénk megjeleníteni az égitestek mozgását (ez az alapértelmezett vonatkoztatási rendszer), akkor az adattábla bal felső sarkában lévő szürke üres cellára kell kattintani (ekkor a teljes adattábla feketére vált, a baloldali sárga panel alján pedig megjelenik a tömegközéppont felirat).
Az ’Ábrázolás’ menü pont beállítási lehetőségei:
- A ’Pálya’ menü pontban megadhatjuk, hogy az első legfeljebb 10 égitest pályáját ábrázolja-e a program, vagy az általunk egérrel kijelölt, szintén legfeljebb 10 égitest pályáját.
- A ’Tömegközéppont’ almenüpont bejelölésekor a rendszer tömegközéppontját apró zöld négyzetként jeleníti meg a program.
- A ’Befoglaló kocka’ almenüpont bejelölésekor a térbeliség érzékeltetésének fokozása érdekében egy kockaszeletet is megjelenít a program.
További lehetőségek:
- A szimulációs tér forgatható és nagyítható/kicsinyíthető.
- Változtatható a megjelenített pályák hossza.
- A kezdeti adatok szöveges fájlba menthetők, illetve beolvashatók.
A már említett baloldali sárga panelen a következő adatok jelennek meg a program futása során:
- N: égitestek száma (ütközés esetén eggyel csökken).
- dt: szimuláció időlépése.
- t: eltelt idő.
- E: rendszer összenergiája.
- Vonatkoztatási pont: melyik égitesthez (vagy a tömegközépponthoz) viszonyítunk a megjelenítéskor.
A program a következő linkről tölthető le:
